A számítógépes hálózatok

Kapcsolódás az Internetre

A legfontosabb része a nagy adatátviteli sebességű, általában optikai kábelekből és műholdas kapcsolatokból álló gerinchálózat (bone), amely az ide kapcsolódó hálózatok információit szállítja.

A csomagokat routerek irányítják a különféle útvonalakon. A megfelelő hálózati teljesítmény eléréséhez csak nagy teljesítményű gépekkel lehet a gerincvonalakra csatlakozni. Az átlagos felhasználók ezért a helyi hálózati kapcsolataikat használhatják fel, míg egyéni felhasználók számára az Internet szolgáltatók (providerek) által üzemeltetett nagyteljesítményű gépeken keresztül való csatlakozás a megoldás.

A hálózati kapcsolódás feltétele: a helyi hálózaton a TCP/IP protokoll használata. Egy routeren keresztül az Internetre küldött csomagok eljuthatnak a célokig. Telefonvonalon keresztüli kapcsolódás esetében egy modem és a telefonvonalon TCP/IP-szerű kapcsolatot megvalósító SLIP/PPP (SLIP - Serial Line Interface Protocol: soros vonali kapcsolati protokoll, PPP - Point to Point Protocol: pont-pont kapcsolati protokoll) protokoll szükséges.

Számítógépünk a vonal másik végén egy Internetre kapcsolódó kiszolgáló számítógépen keresztül egy IP-címet hordozó hálózatra kapcsolt géppé válik. On-line szolgáltatón keresztül (terminálemulációval) az Internetre kapcsolódó gépen fut az a program, amelyet a telefonvonalon keresztül a számítógépet terminálként használva kezelünk.

A felhasználót általában az elérhető szolgáltatások érdeklik. A szolgáltatások alapvetően két csoportba sorolhatók: közvetlen hálózati kapcsolatot nem igénylő (off-line) szolgáltatás – ilyen a levelezés –, és azt igénylő (on-line) szolgáltatások. Ennek megfelelően több megoldás is lehetséges.

A legegyszerűbb szolgáltatás a levelezés: ez lényegében hálózati kapcsolatot nem igényel. Általában egy internetszolgáltató számítógépén elhelyezett postaládát használunk: ennek tartalmát modemes kapcsolaton keresztül kezelhetjük; UUCP- (Unix to Unix Copy – Unixos gépek közti fájlmásolás) protokoll segítségével. Unixot futtató géppel modemen keresztül kapcsolódunk a szolgáltató gépére és a leveleket egy menetben fel-, illetve letöltjük; shell-számlát nyitunk: terminálként (vagy a szolgáltató speciális szoftverén keresztül) bejelentkezünk a szolgáltató gépére, és arról böngésszük a hálózatot; SLIP vagy PPP számlát nyitunk, amelyen keresztül gyakorlatilag minden böngésző, levelező és kommunikációs Internet-alkalmazást futtathatunk.

Ha megvan a lehetőség rá, helyi hálózatunkat az Internetre köthetjük. TCP/IP-t és internet-segédprogramokat telepítünk a hálózaton, majd a LAN-t valamilyen hálózati kapcsolattal (X.25, azaz nagy sebességű, bérelt ISDN-telefonvonal) routeren keresztül csatlakoztatjuk az Internetre.

Internetszolgáltatások

Az Interneten – mivel eltérő felépítésű hálózatokat köt össze –, szükségessé vált a rajta keresztül történő kommunikáció közös szabványainak kidolgozása, amelyet az RFC (Request for Comments – leírási ajánlások) dokumentumok tartalmaznak. A szabványok közös alapjául a UNIX operációs rendszerben megvalósított megoldások szolgáltak, mivel elsőként ilyen operációs rendszerű gépeket kötöttek össze.

Az Internet fontosabb alkalmazási protokolljai a következők:

SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) egy alkalmazási protokoll, amely a hálózati felhasználók egymással való kommunikációját teszi lehetővé; leveleket tud küldeni és fogadni.
TELNET: terminálemuláció segítségével – a saját gépet terminálként használva – egy távoli hosztra felhasználóként lehet bejelentkezni.
FTP (File Transfer Protocol): e fájlátviteli eljárás segítségével a felhasználó számára lehetővé teszi az általános könyvtár- és fájlműveletek végrehajtását saját gépe és egy távoli hoszt lemezegysége között (pl. fájlátvitel, -törlés, -átnevezés).
HTTP: HyperText Transport Protocol – hypertext átviteli protokoll.